Magyarország Közép-Európa egyik legérdekesebb országa — a rubik-kocka, a golyóstoll és a C-vitamin szülőföldje, 13 Nobel-díjas nemzet, a világ harmadik legnagyobb parlamentjének, a világ második legrégebbi metrójának és 118 termálforrásnak az otthona. Íme a legizgalmasabb tények Magyarországról.
- A magyar nyelv egyedülálló Európában. Az uráli nyelvcsaládhoz tartozik — nem indoeurópai — legközelebbi rokonai a finn és az észt. 15 magánhangzó, magánhangzó-harmónia, agglutináló szerkezet. Az UNESCO szerint a világ egyik legnehezebben megtanulható nyelve.
- Rubik-kocka — magyar találmány. Rubik Ernő budapesti szobrász-építész 1974-ben találta fel. 500 millió példányban kelt el — a világ legkelendőbb játéka. A leggyorsabb hivatalos idő: 3,13 másodperc (Yiheng Wang, 2023).
- 13 Nobel-díjas magyar származású. Egy főre eső Nobel-díjasok száma alapján Magyarország a világ élvonalában. Néhány híresebb: Szent-Györgyi Albert (orvostudomány 1937, C-vitamin), Wigner Jenő (fizika 1963), Gábor Dénes (fizika 1971, holográfia), Kertész Imre (irodalom 2002).
- Bíró László feltalálta a golyóstollat. 1938-ban Budapesten szabadalmaztatta a modern golyóstollat. Angolszász országokban a golyóstollat ma is „biro"-nak hívják tiszteletére. Argentínába emigrálva finomította a terméket.
- A budapesti metró a világ második legrégibb metrója. Az M1 vonal (Millenniumi Földalatti Vasút) 1896-ban indult — csak a londoni metró régebbi. UNESCO Világörökség 2002 óta. Ma is az eredeti nyomvonalon közlekedik a Vörösmarty tér és a Mexikói út között.
- A budapesti Parlament a világ harmadik legnagyobb parlamenti épülete. 268 méter hosszú, 691 helyiség, 20 kilométer folyosó, 40 kilogramm arany a díszítésen. Steindl Imre tervezte, 1904-ben készült el. A Szent Korona is itt látható 2000 óta.
- Budapest a „fürdőváros". A város területén 118 hőforrás tör fel a felszínre napi 70 millió liter meleg vízzel. 15 műemlék fürdő — köztük a szecessziós Gellért (1918), a neoreneszánsz Széchenyi (1913, Európa legnagyobb gyógyfürdője) és a török kori Rudas és Király (16. század).
- Puszta és a hortobágyi pásztorok. A Hortobágyi Nemzeti Park (UNESCO 1999) az európai szárazföldi puszták legnagyobb megmaradt területe. Csikósok — hagyományos lovas pásztorok — bemutatják a fél-lábon-álló-lovon-öt-lovat-vezető trükköt. A szürke marha és a racka juh őshonos magyar háziállatok.
- Tokaji Aszú — „a borok királya, a királyok bora". XIV. Lajos francia király adta ezt a címet a 17. században. A Tokaj-Hegyalja borvidék UNESCO Világörökség 2002 óta. A világ egyik legrégebbi vörösborvidéke — 1737 óta hivatalosan lehatárolt (Franciaországot 200 évvel megelőzve).
- Paprika — a magyar konyha lelke. Bár Amerikából származik, a magyar konyha védjegye lett. Kalocsa és Szeged világhírű paprikatermelő városok. Gulyás, pörkölt, halászlé, paprikás csirke — mind paprikára épülnek. A magyar konyha 8 paprikafokozatot különböztet meg (különlegestől erősig).
- Szent István és az Ezeréves Korona. Első magyar király, akit 1000 karácsonyán koronáztak meg. Az általa megkapott Szent Korona — 11. századi bizánci munka aranyból és zománcból — Európa egyik legrégebbi épen maradt uralkodói koronája. A Parlamentben tekinthető meg 2000 óta.
- Mohácsi csata 1526 — a magyar történelem tragédiája. II. Lajos serege vereséget szenvedett Szulejmán szultántól. A király a menekülés közben életét vesztette a Csele-patakban. Ez indította el a 150 éves török megszállást és Magyarország három részre szakadását.
- 1848-1849 forradalom és szabadságharc. Március 15. — nemzeti ünnep. Petőfi Sándor költő a „Nemzeti dal" versét szavalta a pesti Nemzeti Múzeum lépcsőjén: „Talpra magyar!" Petőfi később, 1849-ben a segesvári csatában tűnt el 26 évesen.
- 1956-os forradalom. Október 23. — a világ egyik első antikommunista felkelése a szovjet uralom ellen. A tömeg lerántotta Sztálin bronzszobrát (rejtve rejtőzködve csak a csizmák maradtak a talapzaton). Nagy Imre miniszterelnököt 1958-ban akasztották fel. A magyarok 200 000-en menekültek Nyugatra.
- Széchenyi István — „a legnagyobb magyar". Gróf Széchenyi István (1791-1860) a magyar reformkor vezéralakja. Megépíttette a Lánchidat (1849), az első állandó hidat a Dunán Budapesten. Alapította a Magyar Tudományos Akadémiát, bevezette a gőzhajózást a Dunán és a Balatonon.
- Puskás Ferenc — minden idők egyik legjobb futballistája. Az „Aranycsapat" (1950-es évek magyar válogatottja) legendás csatára. 84 gólt szerzett 85 válogatott mérkőzésen — máig verhetetlen arány. A Real Madridban négyszer nyerte a Bajnokcsapatok Európa-kupáját. A FIFA róla nevezte el a „Puskás-díjat" a legszebb gólért.
- Balaton — Közép-Európa legnagyobb tava. 594 négyzetkilométer, 77 kilométer hosszú, átlagos mélysége csak 3,3 méter (ezért nyaranta gyorsan felmelegszik 25-28 °C-ig). „Magyar tenger" néven ismert. Északi partján történelmi városok (Balatonfüred, Tihany, Badacsony) és borvidékek, déli partján homokos strandok és családias üdülőhelyek.
- Liszt Ferenc — a legnevesebb magyar zeneszerző. 1811-ben született Doborjánban (ma: Raiding, Ausztria). A koncertzongorista fogalmának megteremtője. Barátai közé tartozott Wagner (aki a lánya, Cosima férje lett) és Chopin. „A magyar rapszódiák" — 19 műve — a magyar zenei nemzeti identitást formálta.
- Bartók Béla és Kodály Zoltán — a magyar népzene atyái. A 20. század elején tízezer magyar népdalt gyűjtöttek falusi utazásaikon fonográffal. Kompozícióikban a magyar népzenét ötvözték a modern klasszikus zenével. Bartók balettjei, Kodály Háry János szvitje és Psalmus Hungaricus-a világszerte játszott.
- Pálinka — a nemzeti pálinka. Az Európai Unió által védett földrajzi jelzés — csak Magyarországon és Ausztria négy tartományában készíthető pálinka névvel. Legelterjedtebb szilvából, kajszibarackból, cseresznyéből, körtéből. 40-70%-os alkoholtartalmú. Etikett szerint étkezés előtt szolgálják fel „egészségedre" köszöntéssel.
- Tellér Ede és a magyar tudós menekültek. A 20. század közepén Magyarországról származó tudósok, matematikusok, fizikusok (Neumann János — a számítógép egyik atyja, Teller Ede — a hidrogénbomba atyja, Szilárd Leó — a nukleáris láncreakció felfedezője, Wigner Jenő — Nobel-díjas) alapvetően formálták a nyugati tudományt. A náci fenyegetés elől menekülve az Egyesült Államokba jutottak, ahol részt vettek a Manhattan-tervben.
Magyarország — a paradoxonok földje: kicsi ország hatalmas kultúrával, közép-európai szív az Uráltól hozott nyelvvel, a Nobel-díjasok és a rubik-kockás gyerekek nemzete, ahol egy csésze eszpresszó egy Habsburg kávéházban a Tokaji Aszú borospincéjével találkozik.