Magyarország kulturális szuperhatalom kis országban — a Liszt-akadémia, a Kodály-módszer, Bartók népzenéje, Kertész Imre Nobel-díja, három Oscar-díjas film (Szabó István, Nemes László, Enyedi Ildikó), a Sziget Fesztivál és az UNESCO által védett halasi csipke együtt alkotják a magyar kulturális identitást. Fedezzük fel a magyar kultúra legfontosabb elemeit.
A Zeneakadémia és a világhírű magyar komponisták
Liszt Ferenc (1811-1886) alapította a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemet (Zeneakadémia) Budapesten 1875-ben — ma a világ egyik legrangosabb zenei felsőoktatási intézménye. Végzősei között találjuk Bartók Bélát, Kodály Zoltánt, Dohnányi Ernőt, Ligeti Györgyöt, Kurtág Györgyöt. A szecessziós épület az Andrássy úton önmagában látnivaló.
A Kodály-módszer — magyar hozzájárulás a világ zenei oktatásához
Kodály Zoltán (1882-1967) által kifejlesztett Kodály-módszer — magyar népdalokra épített zenei oktatás — a világ egyik leghatékonyabb módja gyerekek zenei nevelésének. Az UNESCO 2016-ban felvette a szellemi kulturális örökség listájára. Japánban, az Egyesült Államokban, Kanadában és Európában több ezer iskolában használják. Kodály és Bartók a 20. század elején fonográffal 10.000 magyar népdalt gyűjtött össze falusi utazásaikon.
Irodalmi Nobel-díj — Kertész Imre 2002
Kertész Imre (1929-2016) — Auschwitz-túlélő — 2002-ben nyerte el az irodalmi Nobel-díjat „az egyén sérülékeny tapasztalatáért a történelem barbár önkényével szemben". Fő műve, a Sorstalanság (1975), a magyar irodalom egyik legfontosabb 20. századi regénye — 15 éves fiú beszámolója a haláltáborokban.
Petőfi, Ady, József Attila — a magyar költészet szentjei
Petőfi Sándor (1823-1849) — a nemzeti költő. Nemzeti dala („Talpra magyar, hí a haza!") indította el az 1848-as forradalmat. 26 évesen tűnt el a segesvári csatában. Ady Endre (1877-1919) — a magyar modern költészet legfontosabb alakja, a Nyugat folyóirat körének feje. József Attila (1905-1937) — a proletár Budapest hangja, öngyilkos lett 32 évesen a balatonszárszói vasútállomáson.
Márai Sándor és a magyar próza
Márai Sándor (1900-1989) — polgári író, a magyar középosztály életét és pusztulását megörökítő szerző. Fő műve, a Gyertyák csonkig égnek (1942), 1998-as olasz újrafordítása után lett világsiker — 30+ nyelvre fordították. Márai 1948-ban emigrált, San Diegóban élt, ott lett öngyilkos 89 évesen. Csak halála után lett Magyarországon újra népszerű.
A magyar film — három Oscar-díj
Szabó István nyerte 1982-ben a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díját a Mefistoért (Klaus Maria Brandauer főszereplésével). Nemes László nyert 2016-ban a Saul fiaért — az auschwitzi Sonderkommando történetét feldolgozó film. Enyedi Ildikó a Testről és lélekről filmjével 2018-ban nyerte a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál Arany Medve-díját.
Tarr Béla — a filmművészet egyik legradikálisabb rendezője — 7 órás filmjével, a Sátántangóval (1994) vívta ki nemzetközi hírnevét. Susan Sontag a „a mozi jelenkori aranykorának" egyik alkotójának nevezte.
Múzeumok és galériák
Magyar Nemzeti Galéria a Budai Várban — a magyar képzőművészet legnagyobb gyűjteménye Munkácsy Mihály, Rippl-Rónai József, Csontváry Kosztka Tivadar műveivel. Szépművészeti Múzeum — Európa egyik legjelentősebb régi festményekkel rendelkező múzeuma (Raffaello, Tiziano, Velázquez, El Greco, Goya). Iparművészeti Múzeum Lechner Ödön szecessziós épületében. Terror Háza a nyilas és kommunista terror áldozatainak emlékére.
A táncház-mozgalom
1972-ben elindított táncház-mozgalom — magyar népzene és néptánc revitalizációja — az UNESCO szellemi kulturális örökségi listáján. Fiatal városi értelmiségiek gyűjtötték össze az erdélyi magyar falusi tradíciókat és alakították át élő közösségi kultúrává. A csárdás, verbunkos, kalotaszegi táncok mind ma is élnek. Budapesten hetente számos táncház van.
Halasi csipke, matyó hímzés, herendi porcelán
Halasi csipke — Kiskunhalason 1902 óta készített, kézzel varrott csipke — UNESCO szellemi kulturális örökség. Egyetlen apró darab is heteket vesz igénybe. Matyó hímzés — Mezőkövesd környékéről — színes, virágokkal teli hímzések, UNESCO 2012 óta. Herendi porcelán — 1826 óta gyártott luxus porcelán, a világ számos királyi és államfői udvarának szállítója. Zsolnay porcelán Pécsről — a szecesszió korának egyedi eozinos mázas darabjai.
UNESCO Világörökség — 8 magyar helyszín
- Budapest — a Duna partjai és a Budai Vár (1987)
- Hollókő ófalu (1987) — élő palóc népi kultúra
- Aggteleki karszt (1995) — Európa leghosszabb cseppkőbarlangja
- Pannonhalmi Bencés Főapátság (1996) — 1000 éves kolostor
- Hortobágyi Nemzeti Park (1999) — puszta
- Pécs korakeresztény temetője (2000) — 4. századi sírkamrák
- Fertő-tó / Neusiedler See (2001) — közös Ausztriával
- Tokaj-Hegyalja borvidék (2002) — világ egyik legrégebbi lehatárolt borvidéke
Fesztiválok — a Sziget és a magyar zenei kultúra
Sziget Fesztivál — Európa egyik legnagyobb zenei fesztiválja, 1993 óta minden augusztusban a budapesti Óbudai-szigeten. Több mint 500.000 látogató 7 nap alatt, több mint 60 országból. Sorolt fellépői között volt Prince, David Bowie, Rihanna, Kendrick Lamar, Arctic Monkeys, Foo Fighters. „A Szabadság Szigete" — teljes kulturális fesztivál, több mint 60 helyszínnel és 1000 fellépővel.
További jelentős fesztiválok: Művészetek Völgye (Kapolcs, július), Budapest Bortánc Fesztivál, Balaton Sound, Ozora Pszichedelikus Fesztivál (világ egyik legnagyobb pszy-trance fesztiválja).
Népi hagyományok és ünnepek
Húsvéthétfő — locsolkodás: férfiak vízzel öntik le a nőket (városokban ma inkább kölnivel) mondókával, cserébe hímes tojást kapnak. Ősi termékenységi rítus. Karácsony — szaloncukor: fenyőfára akasztott, csillogó papírba csomagolt cukorka, 200 éves magyar hagyomány. Szilveszter — babgulyás és virsli. Húshagyó — busójárás Mohácson: farsangi álarcos felvonulás — UNESCO szellemi kulturális örökség.
A magyar konyha mint kulturális identitás
A magyar konyha — világörökség potenciális jelölt — a magyar nemzeti identitás egyik legfontosabb kifejeződése. Gulyás, pörkölt, halászlé, töltött káposzta, dobos-torta, Gundel-palacsinta, kürtőskalács, langallók. A Michelin-csillagos magyar konyha modern innovációja az elmúlt 20 évben feltámasztotta a hagyományos ízeket. Budapesten több mint 7 Michelin-csillagos étterem van.