Magyarország egyike Európa legrégebbi és leggazdagabb történelmű országainak — Szent István királytól a mongol-tatár betörésen, a török hódoltságon, az Osztrák-Magyar Monarchián és a trianoni tragédián keresztül az 1956-os forradalomig, az 1989-es rendszerváltásig, majd az uniós csatlakozásig. Ezer év történelem, amely megformálta a mai magyar nemzeti identitást.
A honfoglalás (895-896)
Árpád vezetésével a hét magyar törzs 895 és 896 között elfoglalta a Kárpát-medencét — az utolsó nagy népvándorlási hullám Európában. A magyarok az Ural és az Volga tájékáról érkeztek, hosszú keleti vándorlás után. A honfoglalás után évtizedekig kalandozások zajlottak Nyugat-Európában (Bécs, Milánó, Reims), amíg a 955-ös augsburgi vereség és a 970-es arkadiopoliszi vereség arra kényszerítette a magyarokat, hogy letelepedjenek és nyugat-európai keresztény állammá váljanak.
Szent István és a keresztény királyság (1000-1038)
Szent István (I. István, 975 körül – 1038) — Géza fejedelem fia — 1000 karácsonyán vagy 1001 január 1-jén koronázta magát királlyá a II. Szilveszter pápa által küldött koronával. Ez a Szent Korona ma is Magyarország nemzeti szimbóluma, a Parlamentben látható. István felvette a nyugati kereszténységet, tíz püspökséget alapított, adminisztratív rendszert vezetett be. Első magyar szentté avatott király — kanonizálva 1083-ban.
A mongol pusztítás (1241-1242)
Április 11-én 1241-ben IV. Béla királyunk katasztrofális vereséget szenvedett Batu kán mongoljaitól a muhi csatában a Sajó folyónál. A mongolok egy évig pusztították Magyarországot — a lakosság 20-50%-a elpusztult. Az inváziót csak Ögödej kán 1242. januári halála szakította meg (a mongolok visszatértek választani Nagy Kánt). IV. Béla visszatért, újjáépítette az országot, kőerődöket építtetett (Visegrád, Buda), őt „második honalapítónak" nevezik.
Az Anjouk aranykora (1301-1386)
Az Árpád-ház 1301-es kihalása után Károly Róbert (Anjou) került trónra, aki modernizálta a gazdaságot és bevezette az európai szintű aranyforintot. Fia, Nagy Lajos (1342-1382), Magyarország egyik legerősebb királya — Lengyelország királya is lett 1370-től. Az általa létrehozott lengyel-magyar perszonálunió több évszázados hagyományt kezdett. Nagy Lajos hódításai elértek Nápolyt, Bulgáriát, Havasalföldet.
Hunyadi János és Corvin Mátyás (1440-1490)
Hunyadi János (1407-1456) — kormányzó és hadvezér — 1456-ban Nándorfehérvár (Belgrád) védelmében döntő győzelmet aratott II. Mehmed szultán felett. Ez a győzelem 70 évre visszavetette az oszmán terjeszkedést Európában. A pápa a diadal örökös emlékére elrendelte, hogy déli 12 órakor kongjanak a harangok egész Európában — ez a hagyomány máig él.
Hunyadi fia, Mátyás király (Corvin Mátyás, 1458-1490) — a magyar reneszánsz aranykorának királya. Buda Európa egyik legfényesebb királyi udvarává vált, olasz humanistákkal, művészekkel. Alapította a Bibliotheca Corvinianát, az európai legnagyobb királyi könyvtárat. „Mátyás király meghalt, oda az igazság" — mondás máig él a magyar népi emlékezetben.
A mohácsi katasztrófa és a török hódoltság (1526-1699)
1526. augusztus 29-én II. Lajos királyunk vereséget szenvedett Szulejmán szultántól a mohácsi csatában. A 20 éves király a Csele-patakba fulladt menekülés közben. Ez az egyik legfontosabb dátum a magyar történelemben — az önálló magyar állam megszűnésének napja.
1541-ben a törökök elfoglalták Budát. Magyarország három részre szakadt:
- Királyi Magyarország — nyugati sáv Habsburg uralom alatt (Pozsony, ma Bratislava a főváros)
- Török hódoltság — központi terület (Buda, Pécs, Szeged) osztott vilajetekre
- Erdély — keleti autonóm fejedelemség, török vazallus
Ez a három részre szakadás 150 évig tartott. Az ország bejáratos volt oszmán inváziók és Habsburg-török háborúk konfliktusaival. 1686-ban a Habsburg-európai szövetség visszafoglalta Budát. 1699-ben a karlócai béke lezárta a török hódoltságot.
Rákóczi Ferenc szabadságharca (1703-1711)
A Habsburg elnyomás elleni felkelést II. Rákóczi Ferenc vezette 1703-1711 között. Nyolc évig tartó szabadságharc — a magyar függetlenség jelképe. A szatmári békével 1711-ben zárult, Rákóczi Törökországba emigrált (Rodostó — ma Tekirdağ, Törökország), ahol 1735-ben halt meg. Hamvait 1906-ban hazahozták Kassára.
A reformkor és 1848-1849
A 19. század első felében Széchenyi István gróf (1791-1860) — a „legnagyobb magyar" — modernizálta Magyarországot. Felépíttette a Lánchidat (1849), az első állandó hidat a Dunán. Alapította a Magyar Tudományos Akadémiát.
1848. március 15. — a magyar forradalom kitör. Petőfi Sándor a Nemzeti Múzeum lépcsőjén elszavalta a Nemzeti dalt: „Talpra magyar, hí a haza!". Az 1848-49-es szabadságharc a Habsburgok ellen — Kossuth Lajos kormányzó vezetésével. A magyar seregek 1849 tavaszán győzelmeket arattak, de I. Miklós orosz cár csapatai leverték a felkelést. Petőfi Sándor a segesvári csatában tűnt el 26 évesen.
Az Osztrák-Magyar Monarchia (1867-1918)
Az 1867-es kiegyezés létrehozta az Osztrák-Magyar Monarchiát — dualista birodalom, ahol Magyarország majdnem teljes belső autonómiát élvezett. Budapest a világ egyik leggyorsabban fejlődő fővárosa lett (Millenniumi Földalatti Vasút 1896 — a világ 2. legrégibb metrója, Parlament épület, Halászbástya, Andrássy út). Az 1896-os Millennium a honfoglalás 1000. évfordulója Európa figyelmét vonta Budapestre.
Trianon — a nemzeti tragédia (1920)
Az I. világháborús vereség után az 1920. június 4-i trianoni békeszerződés Magyarországtól elszakította:
- a terület 2/3-át (325.000 km²-ből 93.000 km² maradt)
- a lakosság 2/3-át (21 millióból 7,6 millió maradt)
- több mint 3 millió magyar rekedt az új szomszédos országokban (Románia, Csehszlovákia, Jugoszlávia)
Trianon máig a magyar nemzeti tudat legfájdalmasabb sebe. Június 4. — a Nemzeti Összetartozás Napja 2010 óta.
A Horthy-korszak és a II. világháború (1920-1945)
Horthy Miklós tengernagy régens vezette a „király nélküli királyságot" 1920-1944. Magyarország a tengelyhatalmakhoz csatlakozott, remélve a trianoni területek visszaszerzését. A magyar zsidóság — Európa legnépesebb túlélő zsidósága — 1944 tavaszáig viszonylag védettségben volt. A német megszállás után (1944. március) Adolf Eichmann hét hét alatt 437.000 magyar zsidót deportált Auschwitzba, ahol többségük elpusztult. A budapesti gettó — 70.000 zsidó — Raoul Wallenberg és Carl Lutz mentőakcióival megmenekült.
Budapest ostroma 1944 decembere-1945 február — a II. világháború egyik leghosszabb és legvéresebb városostroma. A német és a magyar erők 102 napig védték a várost a szovjet Vörös Hadsereg ellen.
A kommunista diktatúra és 1956 (1949-1989)
1949-től Rákosi Mátyás kommunista diktatúrája — „Sztálin legjobb magyar tanítványa" — koncepciós pereivel, munkatáboraival terrorizálta az országot. 1956. október 23. — pesti fiatalok tüntetése a szovjet elnyomás ellen az egész országra átterjedt. Nagy Imre reformer miniszterelnök új kormányt alakított, kihirdette a semlegességet és a Varsói Szerződésből való kilépést. November 4-én a szovjet csapatok leverték a felkelést. 200.000 magyar menekült el, Nagy Imrét 1958-ban titkos perben elítélték és felakasztották.
Kádár János 1957-1989 közötti hatalma — a „legvidámabb barakk" — nyugat felé nyitottabb, gulyáskommunizmusnak nevezett rendszer.
1989 — a rendszerváltás és a demokratikus Magyarország
1989 nyarán Magyarország lebontotta a vasfüggöny osztrák határának szögesdrótját (május 2) — az első kelet-európai ország, amely ezt tette. Augusztus 19-én a soproni Páneurópai piknik alatt 600 keletnémet menekült át Nyugatra. Ez indította el a keletnémet menekülthullámot, amely két hónappal később a berlini fal leomlásához vezetett.
1989. október 23-án (az 1956-os forradalom évfordulóján) kikiáltották a Magyar Köztársaságot. Az első szabad választásokat 1990-ben tartották.
Európai integráció (1999-tól)
Magyarország 1999-ben csatlakozott a NATO-hoz (Csehországgal és Lengyelországgal együtt) és 2004-ben az Európai Unióhoz. Ma Magyarország az EU tagállama, kb. 9,6 millió lakossal, egyike a legfontosabb közép-európai államoknak. Budapest turisztikai főváros — évente 15+ millió látogatóval a világ egyik legnépszerűbb városnézési célpontja.